21 éve két hektáron két sportlóval kezdődött Csömörön Koronczai Gábor farmjának története. Mára folyamatos, hitel nélküli fejlesztésekkel a farm körül 7,5 hektár saját és 80 hektár bérelt földön 70 magyartarka szarvasmarha, a 10 boxos istállóban lakó lovak, sertések és a ház körüli baromfiak takarmányát állítja elő – a település egyetlen megmaradt állattenyésztő családi gazdaságaként.
A Lely fejőrobot beazonosítja a fejőállásba érkezett tehenet, majd hengeres forgó kefécskékkel megtisztítja a tőgyet, amitől be is indul a tejtermelés. A vályúba ennivalót adagol az állatnak, majd a fejőcsonkokat egyesével felhelyezi. Külön méri minden állat leadott tejét, amiből 8 ml mintát is félretesz. A fejőcsonkok tartólemeze szenzorokkal finoman követi az állat mozgását. A tej elapadása után vízpermettel lemossa a tőgyet, az állatot kiengedi a fejőállásból, s beengedi a következőt.
A 70 szarvasmarhából 18 éppen a fejt állat, a többi bika vagy üsző. A 18 tehén reggel-este 1-1 óra alatt megfejhető lenne, de most már az ukrán és román vendégmunkások is elmaradoztak. – A munkaerőhiány vitt rá, hogy tíz hónapja, családi segítséggel rászánjam magam egy negyven millió forintos fejőrobot beállítására – mondta a napjainkban jobbára csak kiállításokon látható, június első napjaiban munkára fogott szerkezetről a farmer, Koronczai Gábor. – A szakkönyvek szerint jó egy hónapig a feleségemmel és az egyetlen alkalmazottunkkal hárman terelgetjük az automatához a teheneket, majd megtanulják, hogy egyesével állhatnak a fejőállásba. Utána szinte magától kerül a tartályba a napi átlagban 200 liternyi, jellemzően 4%-os zsírtartalmú tej.
Koronczai Gábor a tejkonyhában zacskózza a nyers, forralás után fogyasztható tejet.
– Kik a vevői? – 2002 óta esténként Csömörre, Árpádföldre magam hordom szét a tejet. Fent vagyok a Facebookon, de másként nem hirdettem magam. Szájhagyomány útján találtak és találnak rám. Ami megmarad a napi fejésből, abból különféle ízesítésű sajt, túró lesz. Be kell valljam, amikor elkezdtem a sajtkészítést, nem ízlett a saját portékám. Most már kibékültem a kézműves sajtommal. – Nem lenne egyszerűbb az Auchan vagy a Laky sarkon idén nyílt CBA Príma polcait megcélozni? – Egyszer kacérkodtam az Auchannal, de olyan mennyiségben nem tudnék folyamatosan szállítani. A 20 körüli fejőstehén állománnyal a farmom elérte az optimális méretet, két család megélhetését is garantálja. Méghozzá oly módon, hogy 2008 óta változatlan áron, 210 forintért hordom szét házakhoz a tej literjét és tejféléket. – Az eltelt 21 évben mikor volt a farm szempontjából a legjobb a gazdasági környezet? – Én mindent a saját erőmből értem el! Egyszer, még a szocialista kormányok idején akartam igényelni állami támogatást, de nem fogadták be a pályázatomat. Az uniós támogatásokat igyekszem mind kihasználni. Ezek igen sokfélék, jár például az anyatehénre, a hízó bikára, a szálas fehérje takarmányra és ott van a területalapú támogatás is. Ugyanakkor a munkaerő hiányon túlmenően másként is érzem a gazdaság beindulását. Nyaranta egyre többen megtehetik, hogy vakációzzanak és akkor lemondják a tejet. – A régiek mondása, miszerint a májusi eső aranyat ér, ez most májusban is érvényes? – A búzának rendkívül használt, nagyon szépek a kalászok. Műtrágya és vegyszer nélkül, szinte bió módon termelek, mert takarmányként nem elsőrendű szempont a minőség. A szálas tömeg takarmánnyal, a szénával, lucernával lehetünk gondban, mert az áprilisi szárazságban nagyon megállt a fejlődése. Kép és szöveg: -izs-or |