2013 év végéig ötezer háztartási méretű, azaz 50 kW kapacitás alatti naperőművet telepítettek Magyarországon 31 MW beépített teljesítménnyel, ezzel szemben a háztartási méretű szélerőművek darabszáma csak 52, a beépített kapacitás 0,4 MW volt. A háztartási méretű kiserőművek telepítése töretlen, Mára a darabszámuk elérte a tízezret, a beépített villamos energiájuk pedig a 61 MW-ot. Ilyen ütemű bővülés mellett a hazai energia-mixben a megújuló forrásból származó áramunk a mai 8%-ról 2020-ra képes lesz elérni az EU-nak vállalt 20%-os arányt.
Adótoronynak hat az ország első háztartási méretű, lassú járatú szélerőműve a Begónia utcában. Betz német fizikus 1918-beli törvénye illetve a hasonló méretű berendezések üzemeltetőinek tapasztalata szerint egy 10 kW-os szélgenerátorral egységnyi idő alatt több áram termelhető, mint a 10 kW-ra méretezett napelemmel.
E folyamatból szűkebb régiónk sem marad ki: január végén Ilona telepen, a Begónia utcában termelni kezdett Budapest első „háztartási” szélerőműve.
A rendszer telepítőiről, Szabó Szilviáról és párjáról, Csikesz Csabáról két éve írtunk lapunkban. Akkor egy 8 kW-os szélgenerátorral próbálták kiegészíteni a napkollektoros fűtési rendszerüket, amellyel addig az évi 4500 köbméternyi földgáz felhasználásukat 1500 köbméterrel csökkentették. Kísérletük akkor több oknál fogva „szélcsendet” hozott. Sajátos módon míg nagyobb nap-parkból csak egyetlen, megközelítőleg 150 háztartást ellátó működik idehaza 2014 áprilisától Veszprém határában, nagyobb szélerőműből már több is van. (Bábolna és Mosonmagyaróvár határában van a két legnagyobb.) Ha áramszolgáltatóként tekintjük át a „háztartási” méretű szeles egységek számát, azt látjuk, hogy az E-ON területén 40 (230 kW), az ELMŰ/ÉMÁSZ csoportnál 8 (100 kW), az EDF-DÉMÁSZ-nál 4 (68 kW) szélerőmű üzemel.
Lassú járatú „antenna”
Ötödével, tizedével gyengébb szél fújna az ELMŰ és az EDF-DÉMÁSZ területén? Ez így nem igaz. A napelem jellemzően állandó felszültségen termel, a szélgenerátor követi a változó szélsebességet. Ezt a változó szélerősséget kell kiegyenlítenie a szélerőmű átalakító inverterének. Az ELMŰ-nek és az E-ON-nak más a hálózatbiztonságról kialakított álláspontja. Az E-ON elfogad olyan invertereket, amelyeket az ELMŰ nem. Ez történt a Begónia utcában is. A másik csendesítő ok az volt, hogy a hagyományos berendezéseknek legalább 5 percig kell ahhoz a minimális feszültségszint felett termelni, hogy a generátor a közhálózatra is tápláljon. Ezt a műszaki akadályt Csikesz Csabáék egy Európában is újdonságnak számító továbbfejlesztéssel oldották meg. A generátor tervezője, Gáspár Tamás kiszámolta, a Begónia utcai helyszín egy nagyobb, a ház 3x16 amperes biztosítékaihoz igazodó, 10,5 kW-os generátort is elbír. Csikesz Csaba töretlen zöld hittel vállalta a rendszer továbbfejlesztésének rá eső részét: megerősítette a tornyát és megnövelte a szélbefogó lapátok felületét. Ezzel a gödöllői Cordite Kft. ügyvezetőjével, Rátonyi Zoltánnal és Gáspár Tamással közösen kifejlesztett rendszer a 10,5 kW-os, lassú fordulatú, függőleges tengely elrendezésű VertiGO SRG generátor harmatgyenge szélben is képessé vált a 43%-os hatásfokú működésre. Az előzményeket ismerő szomszédai mégis a fejüket csóválták; mivel tudták, 2012 októbere óta díszként pörögtek a lapátok, mert áramot nem adtak. Az ELMŰ-ÉMÁSZ elvárásaihoz igazodva egy napelemes inverter elé Gáspár Tamás kifejlesztett egy átalakító elektronikát, csakhogy ezzel hiába volt képes a generátor már a 4-5 km-es fuvallatból is áramot termelni, az inverteren hővé alakulva „elveszett” a termelt áram. A megoldás végül egy, a kezdetektől számítva a harmadik fajta, Magyarországon szélerőműnél még nem használt Frónius-inverter alkalmazása lett. Bár a rendszeren még mindig van finomítani való, Csikesz Csabáék tornya végre termelni tud és már a közhálózatra is feladtak energiát.
Önellátás, ütemezett felhasználással
Rácalmáson már létezik olyan aktív önellátó ház, ahol a közhálózatra termelés sokadlagos szemponttá vált. Telepítője, Laskovics Gyula visszakérdezett, amikor a „zöld” filozófiájáról kérdeztem: – A kukorica darálónak vagy a mosogatógépnek nem mindegy, hogy egy napon belül mikor megy? Másokhoz hasonlóan én is napkollektorokkal kezdtem, majd 3,5 kW napelem és 3+1 kW szélenergia kapacitást helyeztem el. A 260 négyzetméteres, tetőtér beépítéses ház éves villanyszámlája így lett az évi 240 000 forintból 20 ezer forint. Most 15 négyzetméterrel, azaz 7 kW napelemmel bővítem a rendszert, mivel egy nagyobb energia igényű szerver szoba telepítésére készülök. Azt szeretném elérni, hogy a különböző fogyasztóim mindinkább az energia kínálathoz igazodva szolgáljanak, ezért én csak technikai lehetőségként tekintek a közhálózatra, mint a felesleg levezetésére. A nagyobb fogyasztóim ütemezett beindításáig régi típusú akkumulátorokban tárolom a zöld áramot. -izs-or
Laskovics Gyula rácalmási háza aligha kap építészeti nívódíjat, viszont jól példázza; egy bérből és fizetésből élő átlagpolgár is képes megtermelni a saját energiafogyasztását. |