A Fidesz a kétharmados többség birtokában bátran nekilátott, és átalakította a több mint két évtizede hatályban lévő választási rendszert (amit még az ellenzéki kerekasztal jogászai dolgoztak ki a távozófélben lévő kommunisták jóváhagyásával). Bár a legfontosabb szabályok már ismertek, a teljesen új rendszer finomhangolása még várat magára... Sokáig persze nem várathat, mert április 6-án meg kell tartani az országgyűlési képviselők választását. Ebben a legfontosabb változás, hogy a korábbi 376 képviselői hely helyett 199 fő képvisel majd bennünket az ország házában. Ebből (az egyéni választókörzetek szerint) 106 képviselő kerül be az egyéni körzetekből, a többi pedig listáról.
Kinek hoz balszerencsét a 13-as választókörzet?
Budapest 23 kerülete 16 egyéni körzetté alakul, és ebben szerencséje van a XVI. kerületnek, mert kis eltéréssel megőrizte korábbi kerületi jellegét, a létszámarányok elérése érdekében csak egy kisebb zuglói körzetet csatoltak hozzá a Gvadányi út környékén. A XVI. kerület régebben a 24. számú választókörzet volt, az átalakuló számozásban nekünk most a 13-as jutott – majd a választások után kiderül, hogy ez kinek hozott balszerencsét... A közigazgatásilag Zuglóhoz tartozó területrésszel az itteni választási szerveknek sok feladata nincs – az ottani szavazatokat majd egyszerűen hozzászámlálják központilag a XVI. kerületéhez. Itt nagyjából a korábbi szokásoknak megfelelően alakulnak a szavazókörök, amelyekből 60 darab van. A szavazás 19 helyszínen történik, általában iskolákban, a korábban kialakult rend szerint. A szavazás lebonyolítóinak jelentős változást hoz, hogy a névjegyzéket nem helyben vezetik, hanem azt elektronikusan kezeli a Nemzeti Választási Iroda. Az állampolgárok a névjegyzékkel kapcsolatban különféle dolgokat igényelhetnek: például azt, hogy nemzetiségi szavazóként tartsák őket nyilván, illetve hogy tegyék át őket más szavazókörbe, netán külföldre, ha a szavazás napján épp ott tartózkodnak. Kérhetik azt is, hogy adataikat zártan kezeljék, és ne adják ki a kampányoló szervezeteknek. Ezeket a kéréseket akár elektronikusan is lehet intézni, de csak ügyfélkapus hozzáféréssel. Minden választópolgár postai értesítést kap arról, hogy a névjegyzékben miként szerepel. Kopogtatócédulát viszont nem küldenek, mivel az megszűnt. Helyébe az ajánlóív lépett, a választóknak azon lehet jelöltet ajánlani, és annyi jelöltnek írhatnak alá ajánlóívet, amennyinek akarnak. Az ajánlóíveket viszont a képviselőjelölteknek nagyon gondosan kell kezelni, mert ha egy elvész, akkor a legkisebb munkabér felével egyenértékű bírságot köteles fizetni. Az lehet képviselőjelölt, aki legalább 500 ajánlással rendelkezik. Minden képviselőjelölt a kampányra kap egymillió forint állami támogatást (készpénzt nem vehet fel, csak a költségszámlákat számolhatja el). Ha viszont nem kapja meg a szavazatok legalább 2 százalékát, akkor a pénzt vissza kell fizetnie.
Drasztikus bírságok
Az új választási törvény igen drasztikus bírságokat helyez kilátásba a szabályok megszegőivel szemben. Ha nem a szabályoknak megfelelően kampányolnak, pl. illegális helyekre tesznek ki plakátot, a bírság összege százezres, akár milliós is lehet. Csúcsbírságként a választási bizottság a minimálbér ötvenszeresét kitevő bírságot is kiszabhat. Minden ilyen összeg a mindenkori legkisebb munkabér összegéhez van kötve, így például annak egyszeres összegét kell fizetni a jelölteknek, ha meg szeretné kapni a választói névjegyzék adatait. Nincs már kampánycsend, viszont a szavazóhelyiségek közeléből a szavazás napján el kell távolítani a plakátokat. A hazai lakcímmel rendelkezők egyéni jelöltre és pártlistára szavazhatnak. Aki nemzetiségiként vétette magát nyilvántartásba, pártlista helyett a nemzetiségi listára szavazhat (ahonnan szintén kerülhet be teljes jogú képviselő, ha pedig nem érték el a szükséges szavazatszámot, akkor nemzetiségi szószólót küldhetnek az országgyűlésbe). Mindez vonatkozik azokra, akik más körzetbe jelentkeztek át, illetve külföldi tartózkodásuk miatt valamelyik külképviseleten adják le a szavazatukat. A hazai lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok csak pártlistára szavazhatnak. A választás egyfordulós lesz, egyéni körzetben az győz, aki a legtöbb szavazatot kapja, és ez független attól, hogy hányan mentek el szavazni. A pártlistákon bejutó képviselőket egy bonyolult matematikai eljárással állapítják meg, de a parlamenti létszám semmiképpen nem lehet nagyobb 199-nél – ezáltal Magyarország jelenlegi méretéhez igazodik a Kárpát-medencéhez mért korábbi képviselői létszám. (F) |