Bevezető rendelkezések
Az új Polgári Törvénykönyv (továbbiakban: Új PTK) 2014. március 15-én, a magyar történelem szimbolikus jelentőségű napján, a polgári forradalom évfordulóján lép hatályba. Nyolc Könyvből és több mint 1500 §-ból áll. Terjedelme csaknem kétszerese a jelenleg hatályos Ptk-nak. Ennek az az oka, hogy a családjog mellett a társasági jog anyagi szabályai is bekerültek a szövegbe. A nyolc Könyv a következő: Bevezető rendelkezések, Az ember mint jogalany, A jogi személy, Családjog, Dologi jog, Kötelmi jog, Öröklési jog és Záró rendelkezések Az Új PTK szellemisége a magánautonómiát, a szabad döntési lehetőségeket erősíti, nagyobb szerződési szabadságot biztosít a korábbi törvényi szabályozáshoz képest, amelyre sok esetben „gondoskodó állam” túlszabályozása és kötelező előírásai voltak a jellemzőek.
Az Új PTK Bevezető rendelkezéseiben, rögtön az első szakaszában hangsúlyozza az egyenjogúság és a mellérendeltség elvét, amely azt jelenti, hogy a polgári jogi viszonyokban minden szereplő: legyen az állami-, önkormányzati-, gazdasági-, civilszervezet vagy „csak” magánszemély, a vagyoni és személyi viszonyaikban egyenlők, és egyik szereplőt sem illetik meg előjogok a többiek kárára. Az Új PTK bevezető rendelkezéseiben továbbra is fenntartja a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség követelményét, és ezzel ellentétes magatartásként értékeli azt, ha valaki olyan magatartást tanúsít, amely szemben áll a korábbi magatartásával, amelynek folytatásában a másik fél okkal bízhatott.
Az eddigi szabályozás szerint alkalmazza minden kötelezettség zsinórmércéjét, azaz, hogy az adott jogviszonyokban „úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható”, és hogy saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat. Miközben más felróható magatartása hivatkozási alap lehet továbbra is akkor is, ha egy jogviszonyban a hivatkozó maga is hibásan járt el.
Változatlanul tiltja a joggal való visszaélést, és amennyiben ez egy jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, akkor a nyilatkozatot a bíróság kérelemre pótolja, amennyiben ezt nyomós közérdek, vagy különös méltánylást érdemlő magánérdek megkívánja. A jognyilatkozat pótlására csak különösen indokolt esetekben, a kivételesség tudatosításával hagy lehetőséget, mivel az a magánautonómiába való súlyos beavatkozásnak minősül, amely ellentétes a törvény eszemiségével, ezért csak rendkívül indokolt esetekben alkalmazható. A joggal való visszaélés eddigi példálózó felsorolását elhagyja (társadalmi rendeltetéssel össze nem férő cél, személyek zaklatása, nemzetgazdaság megkárosítása) mivel annak minden esetleges megvalósítási formáját tiltja a törvény. Nem változtat a jog az eddigi gyakorlaton, miszerint a polgári jogi ügyletek során szerzett jogsérelem orvoslását bíróság előtt lehet kezdeményezni, és ez alól csak birtokvédelmi (melyek alapesetben jegyzői hatáskörben maradnak) és a családjogi ügyek (gyámhivatal), ill. a választottbírósági eljárások jelentenek kivételt.
Dr. Herman Edit, ügyvéd (Iroda: 1163 Budapest, Thököly út 88. Tel/Fax/üzenetrögzítő: 404-1790) Következő cikkemben az Új PTK Második Könyvéről, azon belül az emberről mint jogalanyról, jogképességéről, cselekvőképességéről írok ismertetőt, kiemelve a változásokat.
|