Most induló sorozatomban a 2014. március 15. napján hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv, a 2013. évi V. törvény ismertetésével fogok foglalkozni, bemutatva azokat a főbb változásokat, melyek a mindennapi életünk szabályozása kapcsán különös fontossággal bírnak. A változó rendelkezések konkrét bemutatása előtt azonban bevezetésként röviden érzékeltetem a magánjogi ágazat jelentőségét, és rövid történeti áttekintést is nyújtok:
A polgári törvénykönyvnek a jogrendszerben mindig is kiemelt szerepe volt, hiszen ez az a jogág, amely szabályaival végigkíséri egész életünket fogantatásunktól egészen a halálunkig, sőt az öröklési szabályokkal még bizonyos értelemben azon túl is. Rendezi személyiségi viszonyainkat, házassági és egyéb rokonsági kapcsolatainkat, gazdasági tevékenységeinket, vállalkozásainkat, tulajdonunkkal kapcsolatos jogainkat és kötelezettségeinket, a szerződési viszonyainkat valamint szerződésen kívüli egyéb kapcsolatainkat is.
A joganyag fontosságának tudatában a kodifikálást (jogalkotást) előkészítők mindig is különös gonddal, több éves, évtizedes felkészülés után terjesztették be a törvényalkotó részére a tervezeteket. Így volt ez az 1928. évi Magánjogi Törvényjavaslattal is, mely bár törvénnyé sosem emelkedett, a joggyakorlatra azonban mindig is jelentékeny befolyást gyakorolt, még a jelenleg hatályos 1959. évi IV. törvény alkalmazása, értelmezése során is.
Történelmi tény, hogy az 1959. IV. törvény vitaanyagként elkészítetett tervezetét a kodifikálásra felkért kormánybizottság 1956. október közepére készítette el. Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményei késleltették a tervezet széles körű társadalmi vitára bocsátását. A hatalom mielőbbi konszolidációja érdekében azonban ezt lefolytatták és a törvényt kihirdették. Az 1959. évi IV. törvény a szocializmus gazdasági viszonyait és felfogását tükrözve fő elve az állami tulajdon védelme volt. Gazdasági tevékenység olyannyira nem volt, hogy a kereskedelmi jog a szabályozásból teljesen kimaradt, és gazdasági jogként is a szocialista vállalatok egymás közötti ügyleteinek minimalizált szabályait alkották csak meg. Kivették a magánjogból és önálló jogággá tették a családjogot, valamint a munkajogot. Kezdetben nem szabályozta a Polgári Törvénykönyv a különféle szellemi alkotásokkal kapcsolatos jogviszonyokat sem. Többszöri átfogóan módosították a Ptk-t, valamint a kimaradt jogterületeket külön jogszabályokban rendezték (pl. társasági jog, szövetkezeti jog, értékpapírjog stb.) Mindezzel együtt az új Ptk megalkotását kikövetelték a megváltozott életviszonyok: a magánautonómia és a magántulajdon térhódítása, a szerződési szabadság magasabb fokára való igény, a fogyasztóvédelem kiterjesztésének szükségessége, továbbá az Európai Unió jogának való megfelelés kényszere. Az új Ptk amellett, hogy igyekszik megfelelni az azt életrehívó fenti követelményeknek, jelentős részben támaszkodik az 1959. évi IV. törvény már bevált elemeire is, hiszen a rendelkezéseknek közel a fele tartalmilag változatlan. A változásokról, melynek tanulmányozása a törvénykezési szünet beköszöntével a jogászi társadalom nyári programjává vált a továbbiakban adok rövid tájékoztatást.
Az új PTK-val kapcsolatos kérdéseket megosztotta Önökkel: Dr. Herman Edit, ügyvéd (Iroda: 1163 Budapest, Thököly út 88. Tel/Fax/üzenetrögzítő: 404-1790)
|