|
Ötkarikás generációk találkozása
Novák Dezső, Buzánszki Jenő és Dragóner Attila – a magyar foci különböző időszakait képviselték
Érdekes kísérletre vállalkozott a Varjú Vilmos Olimpiai Baráti Kör, mely március 21-én három egykori kiváló labdarúgót látott vendégül. Borovitz Tamás, a kertvárosi baráti kör elnöke elmondta, a vendégeket úgy válogatták össze, hogy, egyrészt a pályafutásukban közös pont legyen az olimpiai szereplés, másrészt más-más generációk képviselői legyenek, így a magyar labdarúgás egy jelentős korszakát lefedjék. Nos, elmondható, a kísérlet jól sikerült, hisz Buzánszki Jenő, az Aranycsapat hátvédje, Novák Dezső kétszeres olimpiai bajnok és egyszeres bronzérmes, egykori világválogatott és Vásárvárosok Kupája-győztes labdarúgó, valamint az 1996-os atlantai olimpián szerepelt magyar válogatott hátvédje, Dragóner Attila egyaránt jó választásnak bizonyult. A három futballistáról ugyanis elmondható, hogy korának meghatározó játékosa volt. A vendégek doyenje, Buzánszki Jenő 88 évesen is olyan erővel és energiával rendelkezik, melyre a nála jóval fiatalabb korosztály tagjai is büszkék lehetnének. Jenő bácsi tavaly még az olimpiát is megjárta, ahol megnézett néhány labdarúgó-mérkőzést, nemrég pedig Erdélyben járt, ahova ismét, most már sokadszorra élménybeszámolóra hívták. Kazal a március 21-i rendezvényen sem hazudtolta meg önmagát, és a megszokott ízes beszédével mesélt az 1952-es helsinki olimpiáról, az évszázad mérkőzéséről, az angol-magyarról, illetve az 1954-es berni menetelésről és bukásról. Novák Dezső, aki korban nem áll messze Jenő bácsitól, és nem csak látta futballozni az egykori kiváló balhátvédet, hanem még játszott is ellene, abban a szerencsés helyzetben volt, hogy edzőként Dragóner Attilát is ismerhette. A Rákosszentmihályon élő labdarúgó így nem csak a múltról, hanem a jelen labdarúgásáról is véleményt formált. Véleménye szerint a magyar futball betegsége mind a mai napig a tisztázatlan tulajdonosi helyzetekben, a piszkos szerződésekben, a ki nem fizetett pénzekben, és a hazai mezőnyt elárasztó külföldi játékosokban keresendő.
Dragóner Attila a pályán megismert vagánysága ellenére ezúttal erősen visszafogottan nyilatkozott. Mint mondta, még egy oly sok csatában edződött labdarúgót is feszélyezetté tesz, ha a magyar labdarúgás két akkora ikonjával, mint Buzánszki Jenő és Novák Dezső ülhet egy asztalnál. Attila, aki jelenleg a Ferencváros utánpótlás menedzsere szép emléknek tartja az atlantai olimpiát, ahova remek játékkal jutott ki a csapat, és ahol tisztességesen helyt állt a későbbi győztes és harmadik helyezett, nem mellesleg világsztárok sorát felvonultató Nigéria és Brazília ellen is. Attila egyébként ma már nem csak egykori labdarúgóként, hanem futballapukaként is ismert. A fia, Filip nemrég az U15-ös labdarúgó-válogatott tagjaként győztes gólt rúgott az osztrákok elleni idegenben megvívott találkozón. Ha a srác így halad, a legközelebbi generációs futballtalálkozónak már ő is tagja lehet.
A világ legjobbja is gyerekként kezdett
A világ legjobb kézilabdázóját köszönti Borovitz Tamás, az olimpiai baráti kör elnöke
A baráti kör áprilisi rendezvényén egy másik labdás sportág, a kézilabda képviselőit láttak vendégül a kertvárosi sportbarátok. Mondhatnánk azt is, hogy sajnos, mert a rendezvény sztárvendége, a tavalyi esztendő kézilabdázója, Tomori Zsuzsanna csak azért tudta vállalni a részvételt, mert a csapata, a Ferencváros már kiesett a Bajnokok-ligájából. Így is másodpercre be volt osztva az ideje, hisz éppen ezekben a napokban zajlik a magyar bajnokság elődöntője, ahol a Fradi azért még érdekelt, sőt az Érd elleni párharc esélyese, Tomoriék pedig mindenképpen döntőt szeretnének vívni a BL–favorit Győrrel. Zsuzsa emiatt tehát csak ideiglenes kimenőt kapott Elek Gábor vezetőedzőtől. Egy internetes szavazás alapján a tavalyi évben a világ legjobbjának is megválasztott átlövő azonban semmiképpen sem akarta kihagyni ezt a beszélgetést. Egyrészt, mert minden szállal ehhez a kerülethez kötődik, másrészt, mert a pályafutását is itt kezdte. Az április 11-i rendezvényre elkísérte őt Rozmán Attila, a XVI. kerületi KMSE elnöke, vezetőedzője, aki egykor Zsuzsát is felfedezte, és elindította a világ legjobbja felé vezető rögös úton. Attila azonban nem csak Tomorira, hanem egy másik egykori tanítványára, Tamás Krisztinára is nagyon büszke, ezért őt is magával hozta. A BSE jobbszélsője ugyan még nem futott be akkora karriert, mint a Fradi átlövője, de azért már ő is rendelkezik néhány remek nemzetközi eredménnyel. 2009-ben például tagja volt a magyarországi junior Európa-bajnokságon ezüstérmet nyerő csapatnak, illetve a Dél-Koreában rendezett vébén ötödik helyen végzett együttesnek. A meghívott sportolók szívesen meséltek a pályafutásuk kezdetéről, és érdekes volt hallani, hogy miként vélekedik erről az első edzőjük. A legtöbb kérdés természetesen Zsuzsához érkezett, aki a tőle megszokott őszinteséggel beszélt a habitusáról, a bírókkal való kapcsolatáról, illetve a Fradiban tapasztalt összetartásról és egységről. A világsztár sportoló, aki már gyerekként is kimagaslott a korosztályából egy célt meg is fogalmazott: a következő olimpiát már nem szeretné otthonról nézni, hanem Rióban inkább testközelből követné a női kézilabda-tornát. (R. T.)
|
