– Egy kampány mindig alkalmat teremt, hogy a közéletben másként háttérben maradók ötleteket, javaslatokat fogalmazzanak meg. Mik azok a kezdeményezések, amelyekkel bővíteni tudja az első testületi ülésen ismertetésre kerülő polgármesteri programját?
– Éppen ez a különbség a politikai „kampánypártok” és egy helyi civil szervezet között: mivel mi az elmúlt években is folyamatosan kommunikáltunk a polgárokkal, ezért a kampány alatt döntően már csak a lakossági javaslatokra jelentősen építkező programunk bemutatására kellett törekednünk – mondta Csömör frissiben megválasztott első embere. – Az egyik fő újításunk is ezzel kapcsolatos: Csömörön nem értelmetlen és áldemokratikus közmeghallgatásokat fogunk szervezni, hanem odamegyünk a polgárok lakóhelyére, és településrészenként beszéljük meg velük a felmerülő problémákat.
– A ciklusában várható, hogy a külterületi ingatlanok tulajdonosai szorgalmazni fogják egyes területrészek belterületbe vonását, majd beépíthetőségét. Ki, illetve mikor fizesse meg a belterületbe vonás infrastruktúrájának árát? (Gondolok itt az óvodai, iskolai férőhelyre, útépítésre, csatornázásra.) Az abban érdekeltek településfejlesztési szerződés formájában, a rendezési terv elfogadását megelőzően járuljanak a kasszához avagy az adóbevétel-többlet reményében a nagyközségnek meg kell előlegeznie mindezen költségeket?
– A pár éve elfogadott agglomerációs törvény szerint a településen ilyen típusú ingatlan átminősítési kérelmekre már csak kismértékben lehet számítani, hiszen pontosan limitált az új lakóövezeti vagy éppen ipari-kereskedelmi területek kijelölésének lehetősége. A már folyamatban lévő belterületbe-vonásoknál vagy egyéb ingatlan átminősítéseknél azonban minden esetben külön-külön kell mérlegelni a megoldási lehetőségeket. Egy biztos: közpénzből csak biztosan és belátható időn belül megtérülő beruházások finanszírozhatóak.
– Az építési szabályok szoros összefüggésben vannak a lakosságszámmal. Ha egy rendeltetési egységhez, lakáshoz legalább 250 négyzetméteres telek területet rendelek, akkor egy négyszázas telken nincs helye ikerháznak. 2014-ben hány csömörinek szeretne a polgármestere lenni?
– Csömörön ilyen kisméretű telkek kijelölését nem tervezzük, egyrészt a kertvárosi-falusias jelleg megőrzése, másrészt a lakosságszám növekedésének visszafogása érdekében.
Egyébként a fővárosi agglomerációban található települések három fő problémája közül ez az egyik: a közlekedési és környezetvédelmi gondok mellett a lakosságszám egészségtelen növekedése kezelhetetlen helyzeteket teremt. Ez utóbbi pedig a teljesen átgondolatlan településfejlesztésekre, illetve az arra vonatkozó stratégiák hiányára vezethető vissza. 2014-ben kb. 10 ezer állandó lakosa lesz a településnek, továbbá ezres nagyságrendű életvitelszerűen itt élő, ám nem ide adózó lakossal is számolhatunk majd.
– Mint az ismert, szóba került a jegyzők államigazgatási feladatainak átirányítása az esetleg újraalakuló járási hivatalokba. Milyen feladatok, hatáskörök megtartásáért lépne fel? Van-e jövője az önkormányzati hatósági ügyeknek, amikor pl. a közterület-használatról szóló határozatot is a jegyző munkatársai készítik elő, csak nem a jegyző a kiadmányozó és ilyen esetben a képviselő akár haragosa ügyében is szavazhat?
– Ezek a tervek egyértelműen az önkormányzatiság csorbítására irányulnak, de nem féltetlenül politikai motivációból. Lényegében már a kilencvenes évektől megfigyelhető, hogy a – minden jogos kritika ellenére – szerintem összességében rendkívül sikeres és jól működő önkormányzatoktól a mindenkori állam folyamatosan el akarja azokat a jogokat, hatásköröket, amelyek a hatékony működésükhöz szükségesek. Eddig ezek a tervek nagyrészt elhaltak, és remélem, hogy most is ez lesz a sorsuk. -izs-or