CÍMLAP |
|
Cikkek és hírek |
|
Portaszolgálat |
|
Balesetek |
|
Tűzoltósági hírek |
|
Rendőrségi hírek |
|
Polgármesteri interjú |
|
Természetgyógyászat, szépség és egészség |
|
Horoszkóp, asztrológia |
|
Receptek |
|
Videók |
|
Olvasóinktól: körbeküldős üzenetek |
|
Archívum |
|
Archívum |
|
Képgalériák |
Helyi Hírek laphálózat |
|
Legutóbbi számaink |
Archívum - HH XVI. |
Archívum - HH XVII. |
2004 előtti számaink |
Megjelenési időpontok |
Lakossági aprók |
|
Hirdetésfeladás |
Látogatók: 28808548
|
2008. február 7.
|
|
|
Asztrológiai előrejelzés a Bak jegyében
Ebben az évben december 22-én reggel 7 óra 9 perckor lép a Nap a Bak jegyébe. Ekkor kezdődik a csillagászati tél, vagyis az asztrológiai év utolsó három hónapja.
A régi ábrázolásokon szokás volt a telet három fekete ruhás öregemberrel jelképezni, illetve a téli napfordulót, a búcsúzó évet is öreg, prémes ruhát viselő férfi jelenítette meg (az öreg ekkor még nem 40 éves embert jelentett, mint némelyik mai munkaadó elképzeléseiben). Az újesztendőt pedig erős, egészséges ifjúnak ábrázolták.
A téli napforduló ősi évkezdő ünnep, amelyet még ott is megünnepeltek, ahol az év kezdete – akárcsak nálunk az asztrológiai év kezdete – márciusra esett. Mezopotámiában a téli napfordulóhoz kötődött Marduk isten világrajövetele, aki a káosz, a sötétség erői ellen vette fel a harcot. A görög Zeusz is ekkor kezdte meg harcát Kronosz ellen. Zeusz egyébként már megszületésekor veszélynek volt kitéve: az akkori uralkodó el akarta pusztítani. Ezért menekülnie kellett, és a hegyek között, egy barlangban pásztorok nevelték, és egy kecske táplálta.
Mithras követői december 25-én ünnepelték a „Legyőzhetetlen Nap” születésnapját. Északon Woden és Thor isten követői raktak máglyát, hogy annak fénye és melege elűzze a tél hidegét. A kelták örökzöld növényekkel ünnepelték a sötét télen felülkerekedő Életet.
A barlang (ahol Zeusz rejtőzött) egyébként megfelel a Tejút hasadékának, ahol 40 nap alatt halad át a Nap (a 40 nap pedig analóg a 40 héttel), mielőtt „megszületik”. Ez a csillagászati alapja annak, hogy a világ számos pontján találkozunk a barlangban születő (Nap) isten képzetével. A „megnyílnak az egek” metafora ugyancsak a Tejút hasadékára utal.
Az európai karácsonyi szokásokban tehát ősi, pogány szokások keverednek a szakrális rítusokkal.
Ráadásul egyes szokásokat vidékenként más-más napon gyakorolnak: szenteste, aprószentekkor, szilveszter vagy vízkereszt napján – némelyeket pedig előrehoztak Mikulás vagy Luca napjára.
Sokan összevonják a szemöldöküket, ha most azt olvassák, hogy a Karácsony sokáig nem a csendes áhítat ünnepe volt, hanem bizony a nagy evés-ivásé. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy előtte negyven napon át mindenki böjtölt, és így már indokolható az ünnepi vacsora. Eleinte még tudták, hogy nem Karácsony és Szilveszter között lehet jelentős túlsúlyra szert tenni, hanem az év másik 51 hetében, és diétázni sem az ünnep idején indokolt, hanem a másik 358 hétköznapon.
Karácsony napja sok helyen állami ünneppé, nagy események dátumává vált. Az Arthur-mondakörben minden jelentős esemény Karácsonykor történik, az évet jelképező 12 személyes kerek asztal körül. Szent István királyunkat is december 25-én koronázták királlyá, akárcsak hódító Vilmost, vagy római császárrá Nagy Károlyt.
Karácsonyfát nálunk 1825-ben állítottak először. Elterjedését annak köszönheti, hogy formája, de a neve is illik a fény ünnepéhez.
A fenyő az égi világfa szimbóluma is, mely függőleges tengelyként kettéosztja a világot egy férfi és egy női félre. A karácsonyfa két oldalán ezért Ádám és Éva áll (a naptárban). A fát piros almák díszítik és fényes láncok kígyóznak rajta.
Az arany és ezüst gömbdíszek a bolygókat jelképezik, akárcsak a Kabbala életfáján a körök.
A karácsonyi ünnepkör eredetileg azért tartott Vízkeresztig, mert a Hold-év és a Nap-év közti különbség áthidalására pótnapokat iktattak be, melyek különleges elbírálás alá estek.
A január elsejei évkezdet nem olyan régóta általános Európában. Sokáig december 25-e volt az újév első napja.
Az új időponttal együtt a Karácsony egyes, vidámabb szokásai, valamint az ilyenkor szokásos jóslások (pl. ólomöntés) átkerült Szilveszter napjára.
A két sötét téli hónap – a Szaturnusz uralma alatt – minden vigasság ellenére a befelé fordulás ideje is!
Talán az a legnehezebb, hogy az egyensúlyt ki-ki megtalálja: az emelkedett ünnepség és a nagyon is földhözragadt ajándékozás-vacsorázás, a kényszerű háromnapos rokonlátogatás és a magánytól való rettegés között.
A téli időszak, a kevés napsütés gyakran borúlátásra ad okot. A fény csökkenése és növekedése az emberi élet egyik központi témája: a legnagyobb sötétség magában rejti a fordulópontot. |
|
|
|
Ferenci Kiadó Bt. •
1162 Budapest, Hermina út 16. •
Tel.: [1] 405-5919 •
E-mail cím: hh@hh16.hu
|
|
Hazai és nemzetközi időjárás
|
|